Az egyházi év 3. – A farsangi időszak
A farsang nem egyházi ünnep. Az évközi időszaknak az első fele, a liturgikus színe a zöld. Az évközi időszak pedig mindig az ünnepek és az ünnepekre való készület közötti időszak. Így a karácsonyi ünnepkör végétől, Urunk megkeresztelkedésének ünnepétől hamvazószerdáig tartó időszak.
A jelenlegi farsangi és zsidó szokásainknak zsidó és pogány gyökerei vannak. Időben egybeesik a zsidó purim ünneppel, ami a nép perzsa időkben, Xerxész uralma alatti megmenekülésre emlékeztet. Az ünnep háttere Eszter könyvében van leírva. A pogány gyökerek a téli napfordulóhoz köthető szokásokban található. Mindenféle ördögűző ráolvasásokkal űzték el sötétség démonait, amelyeket álarcokkal jeleztek. A keresztény kultúrkörben azonban ezek az álarcok nevetséges maskarákká alakultak át, a démonokkal való küzdelem pedig önfeledt vidámsággá nagyböjt előtt.
A farsangi hagyományok Magyarországra német nyelvterületről érkeztek, és a történeti leírások a 14. századtól emlékeznek meg a farsang utolsó napjairól, mint a féktelen, kicsapongó mulatozások idejéről. Természetesen mind a katolikus egyház, mind a protestáns felekezetek felszólaltak ez ellen.
Az utolsó néhány napot úgy hívták, hogy farsangfarka, a farsangvasárnaptól húshagyókeddig terjedő időszakot. Ehhez az időszakhoz kötődik a legtöbb szokás. A hamvazószerda utáni csütörtök neve kövércsütörtök volt, mert ekkor még el lehetett fogyasztani a farsangi maradékot. A farsangi bőséges étkezés mellett erre az időszakra a legjellemzőbb a disznóhús, káposzta, kocsonya fogyasztása, amelyhez pálinkát és bort ittak. A farsangi ételek maradékát megszárították és porrá törték.
A farsangi vasárnapokat sokáig első-, másod-, harmad-, stb. hatod-mennyegzős vasárnapnak nevezték, mert legkésőbb eddig kellett jelentkezniük a jegyespároknak a plébánián, akik az adott évben akartak házasságot kötni. Ezek után három vasárnapon át hirdették őket, hogy ha valaki tud házassági akadályt köztük, az jelezze még az esküvő előtt. A vidéki, földműves társadalomban az esküvőt is megtartották ebben az időszakban, még a munkák megkezdése előtt. Az ebből adódó lakodalmak miatt ez a báli szezon ideje is.
Ebben az időszakban viszonylag kevés egyházi ünnep van. Kiemelkedik február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, ami egyben a szerzetesek világnapja is. Ekkor emlékezünk meg Mária szülés utáni tisztulásként bemutatott templomi áldozatáról. Február 3-a Szent Balázs ünnepe. A torokbántalmak ellen kaphatunk aznap áldást a templomban. Idén már nem a farsangi időszakban van, mert korán lesz hamvazószerda, de általában ide tartozik Szent Bálint (Valentin) napja, február 14. Ő püspökként gyógyított csodálatos módon.
Zoli atya