A Budafok-belvárosi templomot 1755. október 6-án Padányi Bíró Márton veszprémi püspök Szent Lipót tiszteletére szentelte fel. Ismerjük őt? Ki is volt Szent Lipót.

A történelemben, mint III. (Babemberg) Lipótot ismerjük. A bajor származású (Leopold III. von Babenberg), a „kegyes őrgróf” (der milde Markgraf) 1073 körül született az Alsó-ausztriai Gars-ban. Vallásos nevelésben és igen kemény erkölcsök mentén nevelkedett. 1095-ben Ostmark tartomány őrgrófjává nevezték ki, mely tartományt 974-ben kapták II. Ottó német császártól az ősök. Korábbi neveltetésének köszönhetően az egyház rendíthetetlen híve, a pápa fő támogatója lett. Igazságos, de szigorú őrgrófként ismerték. Az európai uralkodókat is megosztó invesztitúra harcban a pápa mellé állt Az 1122.évi wormsi konkordátum egyik kimunkálója, és első aláírója volt. Az egyház, fő támasza Ostmarkban. Két feleségétől 18 gyermeke született. A nem túl jó magyar kapcsolatokat megpróbálta házassággal is enyhíteni. E célból Adalbert nevű fiát összeházasította Álmos herceg lányával, Hedviggel. Egy másik fia Konrád Salzburgi érsek lett. Mégis legismertebb gyermeke Otto von Freising az egyik legismertebb középkori egyházi író. 1147-ben a Keresztes hadakkal járt Magyarországon. Talán innen származik az egyik legismertebb munkájából a Frigyes császár tetteiből ( Gesta Friderici Imperatoris) a magyarokat becsmérlő szövege. II. felesége, Ágnes igen nagy hatással volt rá. Talán az ő közreműködésének is köszönhető az egyházakat, különösen a szerzetesrendeket támogató tevékenysége. Ő alapította a Bécs melletti Heiligenkreuz apátságát. Gazdag adományokkal támogatta Kleinmariazellt, Melket, a Göttweigi apátságot. Élete fő műve az ágostonos kanonokrend számára épített Klosterneuburgi templom és kolostor együttes. (Ehhez az építkezéshez egy kedves legenda fűződik. Felesége Ágnes, egy séta alkalmával elvesztette a kedvenc fátylát. Leopold fogadalmat tett, ha megtalálják a fátylat a megtalálás helyén egy templomot építtet. Állítólag így született meg Klosterneuburg.) 1126-ban az egyesülni készülő osztrák tartományok felajánlották számára a koronát a császári címmel egyetemben. Lipót határozottan visszautasította, mivel nem vágyott világi babérokra. 1136. november 15-én egy, Bécs környéki, vadászatot követően megfázott és az általa alapított kolostor falai között meghalt. A Klosterneuburgi templom altemplomában temették el. Hamvai ma is a híres „Verduni” oltár alatt pihennek.

A Római Katolikus Egyház 1485-ben emelte a szentek közé Lipótot. (Habsburg) I Lipót császár 1683-ban Ausztria védőszentjévé nyilvánította. A szent kultuszát Ausztriában és Magyarországon Mária Terézia szorgalmazta. Így nem véletlen, hogy a Promontor (budafoki) templom kifejezetten az ő kívánságára lett Szent Lipót tiszteletére felszentelve.

Garbóci László