Budapest XXII. kerületében a Budafok-belvárosi Szent Lipót Templom története, mintegy háromszáz évre nyúlik vissza.

Az egykori Promontorium 1739-ben szerveződött önálló zsellérközséggé. A hívek a Savoyai kastély „Segítő Szűz” tiszteletére szentelt kis kápolnájába jártak szentmisére. A gyorsan fejlődő település hamar kinőtte a korábban fogadalmi templomként épített Szent Péter és Pál kápolnát is. Az akkori kegyúr, Mária Terézia, jelentős segítségével, a kastély közelében 1753-ban letették a templom alapkövét. Sajnos sem a tervezőjét, sem az építőjét nem ismerjük. Feltehetően valamelyik bécsi műhelyből származnak a tervek, a kivitelezés pedig idegen építőmesterek irányításával, a szorgalmas helyi lakosság közreműködésével történt. A kis barokk templom 1755 őszére készült el. A templomot október 6-án Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelte fel Szent Lipót, valamint Promontórium védőszentjeinek, Szent Sebestyén és Szent Vendel tiszteletére.

A templom két fontos berendezését, a vörös márvány oltárt és az oltárképet Mária Terézia adományozta. Az oltárkép Szent Lipótot ábrázolja, valószínűleg Bartholomeus Altomonte festménye. Szent Lipót (IV. Leopold) 1075 körül született Gars-ban, 1136-ban vadászbalesetben halt meg. Ausztria fővédőszentje. Hasonlóan szent István királyunkhoz ő is templomokat, kolostorokat épített, egyházat szervezett.

Mire a berendezéssel elkészültek a település ismét kinőtte a templomot. A szentély érintetlenül hagyásával a teljes főhajót elbontották és egy jelentősen nagyobbat építettek a helyére. Ugyancsak ekkor készült el a ma is látható késő barokk stílusú torony, mely a tetején található középkori eredetű kovácsoltvas kereszttel együtt 42 méter magas. A toronyban egy nagy öreg, több mint 200 éves, 320 kg-os, és három 85 éves kisebb harang lakik. A későbbiekben két oldalkápolnát építettek a templomhoz. Az északi oldalon 1859-ben, a déli oldalon 1896-ban készült el. Ekkor a templomot újból felszentelték. A XX. század elején a templom új orgonát vásárolt és elkészültek a színes üvegablakai is. Sajnos az 1929-es csepeli lőszergyári robbanáskor az üvegablakok jelentős része megsemmisült.

Az 1937-es teljes belső restaurálásakor készültek el a mennyezet freskói. A szentélyben a Szentháromságot, a hajóban Krisztus Királyt és Szent István királyt ábrázolták. A templomot 1994-1998 között kívül, belül restaurálták, így most eredeti szépségében tündököl.

 

A templom berendezései különböző helyekről származnak. A legértékesebb darabjai a Mária Terézia adományai. A hajóban van „Segítő Szűz Mária” oltára melyet 1762-ben vásároltak meg a templom számára. A Mária oltárral átellenben van a rokokó szószék, amit az evangelisták szobrai és attribútumai díszítenek. Máté jelképe hiányzik, elveszett. Az északi oldalkápolnában lévő Pieta szoborcsoport a budai trinitáriusok templomából származik. Az oldalkápolna felett Murillo Immaculata című képének másolata van. A szentélyben és a hajóban négy-négy aranyozott fa szobor látható.