„…Isten benned: végtelen mosoly” – Családi nap 2018
Áfonyás álomsütik, kis „horgásztavak”, ugrálóvár, filctollak, egy ígéretesen búgó, egyelőre lepel alá rejtett szerkezet és ragyogó napsütés fogadta a plébániai családi napra érkezőket május 12-én délelőtt a cserkészotthonban. A rendezvényen minden korosztály megtalálhatta a kedvére való elfoglaltságot: voltak, akik az udvari sátrak hűs árnyékában csodaszép bőr karkötőket, kulcstartókat alkottak, a kisebb gyerekek az ugrálóvár állóképességét tették próbára, a nagyobbak a trambulint részesítették előnyben, de sokukat, főleg a fiúkat, szinte egész napra elnyelte a leendő óvoda épületében berendezett lézerharcos csatatér, és voltak olyanok is, akik inkább a húrt feszítették az íjon. Miközben szorgos kezek az ebéd elkészítésén fáradoztak, fürge és erős lábak- a megbízott „Quasimodo” vezetésével- félórás turnusokban megmászhatták a Szent Lipót templom közel 40 méter magas tornyát. A lelki-szellemi felüdülésre vágyók szentségimádáson vehettek részt a Péter-Pál kápolnában, illetve a pincében meghallgathatták Eperjes Károly 20. századi istenkereső költők verseiből összeállított előadását. A színművész az Istenhez közelebb vezető út három állomása, a szabad akarat, a megtérés iránti vágy és a lét végső értelmének keresése kapcsán osztotta meg József Attila, Ady Endre, Babits Mihály, Weöres Sándor, Pilinszky János, Szabó Lőrinc és a saját gondolatait Istenről, közösségről, a szabad akarat bölcs használatáról, az isteni kegyelem megéléséről és elfogadásáról, a „moslékfogyasztó” társadalom és a keresztény Európa közötti kibékíthetetlen ellentétről és Szent Pio két, a magyarokkal kapcsolatos látomásáról. Délben a családi nap résztvevői átvonultak a Hosszúhegy térre, és Nepomuki Szent János szobránál Zoli atya vezetésével elimádkozták az Úrangyalát. Az imát követően Garbóci László ismertette a jelenlévőkkel a szent élettörténetét (egy rejtélyes gyilkosság „koronatanúja” lehetett volna a cseh származású pap, ha felfedi, mit gyónt neki a bűncselekménnyel vádolt asszony, ám, mivel erre a szent nem volt hajlandó, megölték őt, a nyelve azonban évszázadok múltán is épségben megmaradt), és a szobor születésének körülményeit. A finom paprikás krumpli elfogyasztása után a felnőttek megpihentek, a gyerekek azonban változatlan intenzitással vetették bele magukat a programokba, a trambulin és az ugrálóvár egy percig sem maradt üresen. Fél háromtól a 2017-ben a Káplár László Jó Ember Díjjal kitüntetett, a kórházakban fekvő beteg gyermekeket közel két évtizede nevetésterápiával gyógyító Lala bohóc nevelte és szórakoztatta a közönség apraját és nagyját bohócos bűvésztrükkökkel, majd produkciója végén mindenki örömére elszavalta Jevgenyij Jevtusenko A néma hal éneke című költeményét. A tapsvihar után újabb izgalmas pillanatok következtek, mivel a szak-és ízértő zsűri kihirdette a Családunk süteménye címmel meghirdetett sütisütő verseny eredményét: a kiváló teljesítményre való tekintettel minden indulót oklevéllel és egy-egy szép lepkeorchideával jutalmaztak, bár a legnagyobb elismerés alighanem az volt, hogy ekkorra már a díjazott süteményeknek-a teljesség igénye nélkül az említett áfonyás álomnak, a sós falatkáknak, a kakaós piskótának, marcipános finomságnak és a Túró Rudi ihlette tortának- már morzsája sem maradt. A nap egyik csúcspontjaként pedig végre lehullott a lepel a sejtelmesen búgó-brummogó szerkezetről, ami nem volt más, mint egy fagyispult, benne, megbízható forrásból származó információk szerint, ezer gombócnyi „jeges nyalattal”. Erre a hírre még a küzdelemben felhevült lézerharcosok is fegyverszünetet hirdettek, és türelmes sorban állás után mindenki elégedetten ízlelgette a maga epres, csokis, citromos, joghurtos vagy éppen tiramisu-ízű gombócát, majd ki-ki ment az újabb adagért. A rendezvény- amelyen örvendetesen sok „új” család is részt vett- a Törley-mauzóleumnál tartott szentmisével zárult.
Turi-Bognár Judit