Mária, az Egyház anyja – új ünnep pünkösdhétfőn
Sokáig furcsának tartottam, hogy Magyarországon, miközben Nagyboldogasszony ünnepe nem munkaszüneti nap, pünkösdhétfő viszont igen. Pedig hamvazószerda óta az évben ez az első olyan nap, amelynek semmiféle liturgikus jelentősége sincsen. A munkaszünetté tételében annak idején, a rendszerváltás utáni parlamentben szerepet játszott, hogy ne Nagyboldogasszony ünnepe legyen újra fölemelve. Pedig ezt kérte az Egyház, és annak idején meg is állapodtak benne. Aztán a szavazás más eredményt hozott: így az első olyan napot, ami nem egyházi ünnep, pünkösdhétfőt, munkaszünetté tették arra hivatkozva, hogy ez egyházi ünnep. Ez a furcsaság most, egy nagyon hasznos együttállás eredményeképpen megszűnik.
Nagyboldogasszony ünnepének, parancsolt ünnepként való megülésének az adott különleges jelentőséget, hogy a hozzá kapcsolódó dogma viszonylag friss volt. Mára azonban ez történelmi távlatokba vész. Mára a teológusok gondolkodásának központjában egy másik Mária-tétel áll: Mária az Egyház anyja. Ezt imádkozzuk a loretói litániában is, de külön ünnepként eddig nem volt jelen a Mária-ünnepek sorában. Ezen változtatott most Ferenc pápa, aki pünkösdhétfőre bevezette, és kötelezővé tette az idei évtől Mária, az Egyház anyja ünnepét.
De mit is ünneplünk majd ilyenkor? Ugyanúgy arról van szó, hogy Mária Isten anyjává vált Jézus szülésével, csak kicsit kiterjesztve az Egyházra. Jézus a keresztfán Máriát Jánosra, János apostolt pedig Máriára bízta, hogy gondoskodjanak egymásról. Így lelki értelemben Mária János anyja lett. János házába fogadta Máriát. És ezáltal Jánoson keresztül az egész Egyház is anyai támaszt kapott, miközben befogadta őt. Mária is ott imádkozott az apostolokkal pünkösdkor, rá is kiáradt a Szentlélek. És innentől kezdve Mária már az Egyház tagjaként áll az apostolok, és minden hívő mellett. Szent Ambrus és Szent Ágoston Máriát az Egyház anyjának nevezik, és ezt erősítette meg a II. Vatikáni Zsinat a Lumen Gentium dokumentumában, majd ezt erősítik meg, és fejtik ki egyre pontosabban VI. Pál és II. János Pál pápák. De miért fontos Máriának ez a megnevezése? Nemcsak ő, hanem az Egyház is anya, hiszen a keresztség által új életet nyerünk Krisztusban. Mária és az Egyház elválaszthatatlanok, hiszen Mária és Jézus is elválaszthatatlanok. Nélküle a megváltás műve teljesen másként ment volna végbe. Az ő hite, igenje, folyamatos támogatása erőt ad az Egyháznak: újra és újra megnyilvánul, hogy egy láthatatlan anyai kéz vezeti. Mi is fohászkodjunk Máriához, égi édesanyánkhoz, hiszen az ő anyai szeretete hordoz bennünket, és óv meg minket! Az új ünnep legyen Egyházunk számára annak jele, hogy akarunk Máriához fordulni! A munkaszünet pedig lehetőséget ad, hogy elmenjünk szentmisére, litániára Máriát ünnepelni, oltalmát kérni családjainkért, hazánkért.
Zoli atya