Az öröm útja

A II. Vatikáni Zsinat utáni katolikus megújulás középpontba helyezte, hogy próbáljuk megélni a liturgiát a lehető legjobban, a lehető legmélyebben. Miként nagyböjtben próbáljuk megélni Jézus szenvedését, a húsvéti időben igyekezzünk a feltámadottal való találkozás örömét megélni. A keresztút mintájára született 14 állomás, ami ebben segít bennünket. Az ötlet egy belga katolikus papé, aki a Charles de Foucauld közösségének tartott 1968-ban erről egy elmélkedést. A 2000. évben tartott jubileumi szentévben konkretizálódtak az állomások.

A feltámadás, az üres sírban hagyott leplek tapasztalata, Mária Magdolna, majd az emmauszi tanítványok találkozásai, a kenyértörésben való felismerés, az apostolokkal való találkozás, a küldetés a bűnök bocsánatára, Tamás története, a Tibériás tavi jelenés, a Péternek adott hatalom, a keresztelési parancs, a mennybemenetel, a Szentlélek-várás Máriával, végül a Szentlélek eljövetele olyan események, amelyeket méltán el kell mélyíteni hitünkben. Ez az ájtatosság erre ad lehetőséget.

Fontos, hogy ezt az ájtatosságot ne a keresztút helyett gyakoroljuk, hanem mellette. 14 olyan eseményt állítunk magunk elé, amelyek ugyanúgy hatnak az életünkre, mint Jézus szenvedéstörténete, hiszen ennek folytatása. A húsvéti időszakban elmélkedjünk minél többet ezekről az eseményekről!

Közösségünkkel április 23-án mintegy 30 fő részvételével öröm útját jártunk a Kálvárián. Képes beszámolónkat itt láthatják. A fényképeket Bencze Márk készítette.