4 jún
2018

Az egyházi év 8. – Az évközi idő ünnepei

A húsvéti idő Pünkösd ünnepével ért véget. Hétfőtől megkezdődött az évközi időszak második része, amely egészen advent kezdetéig tart. Ebben az időszakban nincs tematikus készület vagy ünneplés, a hitünkben való elmélyülés, a hittani ismereteink bővítése áll a középpontban. Ilyenkor a szentmiséken végigolvassuk Jézus tanítását, végigkövetjük azt a három évét, amelyben megmutatta, hogy mi hogyan éljünk.

Ebben az időszakban is vannak azonban kiemelkedő ünnepek. Az idei évtől rögtön az első nap, pünkösdhétfő, ünneppé lett nyilvánítva. Máriát úgy ünnepeljük, mint az Egyház anyját, aki mindvégig velünk van, aki együtt imádkozott az apostolokkal az emeleti teremben a Szentlélek kiáradásakor. Ő az első tagja az Egyháznak, ő a mi közbenjárónk.

A Pünkösdöt követő vasárnapon Istent, mint Szentháromságot ünnepeljük. Az atya elküldte Fiát és a Szentlelket, hogy bennünket az üdvösség útján vezessenek. Innen tudjuk, hogy a mi Istenünk, nem egy önkényúr, ahogyan a „felvilágosodás” valláskritikája hirdette, hanem egy örök, boldog közösség, amelyben mindhárman áldozatot hoznak egymásért és a teremtményekért.

A Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön (nálunk vasárnap) ünnepeljük Jézus testének és vérének ünnepét, Úrnapját. A körmeneten megmutatjuk, hogy Jézus velünk van, hogy folytonosan megerősít minket. Az utolsó vacsorán azért kérte, hogy „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, hogy minden kor embere számára jelenvalóvá lehessen, hogy ne csak az apostolok tapasztalják az ő jelenlétét, hanem mi magunk is.

A rákövetkező héten pénteken Jézus Szíve ünnepét üljük. Ez az ünnep megint csak egy magánkinyilatkoztatáson alapszik, és azt jelenti, hogy külön odafigyelünk Jézus elköteleződésére, az Atyához való szoros kapcsolatára. A szív a bibliai gondolkodás szerint személyiségünk középpontja. Jézus teljes személyisége pedig az Atyára irányul. Ehhez az ünnephez rengeteg ígéret kapcsolódik. Mára a Jézus Szíve tisztelet a népi vallásosság egyik alapvető elemévé vált.

Az évközi idő Krisztus, a világmindenség királya ünnepével zárul novemberben. Jézust, mint királyt ünnepeljük, aki eljön ítélni élőket és holtakat. Aki feltárja előttünk tetteink jelentőségét, és megmutatja, hogy örök életünk hogyan fog zajlani.

Természetesen ebben az időszakban nagyon sok szentnek az ünnepe van. A legjelentősebbek: Péter és Pál, Szent István, valamint a főangyalok. Máriát is többféleképpen ünnepeljük, hiszen a legtöbb Mária ünnep erre az időszakra esik: Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony), valamint Sarlós Boldogasszony ezek közül a legjelentősebbek. Bár ez az időszak az egyházi évben a legkevésbé különleges, és ünnepekkel teli, mégis ebben az időszakban épülhetünk a leginkább. Ha rendszeresen járunk szentmisére, végighallgatjuk a Szentírást, és ilyenkor tudhatunk meg a legtöbbet szentjeinkről.

Zoli atya