Az egyházi év 7 – Pünkösd

Az Egyháznak van két ünnepi időszaka, a karácsonyi és a húsvéti. Az utóbbinak zárása Pünkösd ünnepe, a Szentlélek eljövetele. A II. Vatikáni Zsinat, miközben a Szentlélek munkálkodását helyezte előtérbe, a liturgikus reformjában Pünkösd ünnepét Húsvéthoz közelítette, háttérbe szorítva annak önállóságát, hiszen korábban ezzel kezdődött az Egyház harmadik ünnepi időszaka. Mára ez csupán az évközi időszak második része. Az események logikus felépítése diktálta ezt a változtatást, így azonban kevesebb szó esik Pünkösdről.

Jézus feltámadása után negyven nappal Mennybe ment. Sokáig Áldozócsütörtöknek is hívták ezt a napot, hiszen 1918-ig ez volt az évente kötelező szentáldozás legkésőbbi dátuma. Mára ez már Szentháromság vasárnapjáig, a Pünkösd utáni vasárnapig kitolódott. A Mennybemenetel ünnepét Magyarországon a rákövetkező vasárnap üljük meg. Az ünnep középpontja, hogy Jézus emberi természetével együtt fölemelkedett az Atyához, ezzel utat nyitva nekünk, embereknek is. Mielőtt azonban az Atyához ment, ígéretet tett arra, hogy velünk marad a világ végéig, és elküldi a Szentlelket. Kérése is volt: hirdessük az evangéliumot minden népnek, és kereszteljük meg őket. Az Eukarisztia és az Egyház közössége, amelyben ígéretei megvalósulnak, és eszközéül szolgálnak a kérés teljesülésének. Mára már mindenütt hirdetik az Evangéliumot.

A Húsvét utáni ötvenedik nap Pünkösd ünnepe. Eredetileg a zsidók ezen a napon ünnepelték a törvényadást, és ezért tartózkodott sok zarándok Jeruzsálemben a Szentlélek kiáradásakor. Ezt a napot tartjuk az Egyház születésnapjának, hiszen Péter első nyilvános beszéde hatására mintegy háromezer ember keresztelkedett meg. A Szentlélek eljövetele jelezte, hogy az apostolok felkészültek, a küldetésük megkezdődött. Maga a Szentlélek kiáradása is kisebb csodát hozott magával, hiszen minden zarándok a saját nyelvén hallotta az apostolokat beszélni. Az ünnep színe a római liturgiában piros, visszautalva a lángnyelvekre, amelyek az apostolokra szálltak. A pünkösdi szekvencia a szentmise evangéliuma és allelujája előtt kifejezi, hogy mi is hívjuk a Szentlelket, hogy irányítsa életünket. Azt kérjük, hogy újra és újra töltse be életünket. Pünkösd ünnepe után megkezdődik az évközi idő, az egyház „hétköznapjai”, amiben megnyilvánul a Szentlélek működése.

Zoli atya