Az egyházi év 6 – Húsvét
Sokan vannak, akik a feltámadási szertartást nagyszombathoz kötik. Néha a plébániára is érkezik telefon, hogy mikor lesz a nagyszombati szertartás, vagy mikor lesz a feltámadás. Mégis, a feltámadási szertartás már a húsvéti idő kezdete, a húsvét része. Jézus ugyanis a harmadik napon támadt fel. A korabeli időszámítás szerint pedig minden megkezdett nap számít, így péntek, szombat és vasárnap is. Jézus tehát vasárnap, a hét első napján támadt fel. Akkor miért ünnepeljük nagyszombaton? Nem nagyszombaton ünnepeljük. A korabeli időszámításnak volt még egy furcsasága: A következő nap mindig az adott nap napnyugtakor kezdődik. Ezzel mintegy alátámasztják a mondást, hogy amilyen az esténk/éjszakánk, olyan a másnapunk. Tehát húsvét vasárnapja előző este, napnyugtakor kezdődik. Éppen ezért a feltámadási szertartást is sötétedés után szoktuk elkezdeni.
Húsvét éjszakáján a tűzszenteléssel kezdünk, majd az új tűzről meggyújtjuk a húsvéti gyertyát, amely Jézust szimbolizálja ebben a szertartásban. Ennek jele a gyertyára rajzolt kereszt, valamint az alfa és ómega, és az öt tömjénszem, ami Jézus öt sebére utal. A gyertya fénye azt jelzi, hogy ő újra él. Miközben a pap a segédkezőkkel vonul be a templomba, egyre több gyertyaláng gyullad fel, jelezve, hogy a feltámadás örömhíre terjed. A templomban pedig az exultetben a pap meghirdeti annak örömét, hogy Jézus feltámadt.
Mindezek után áttekintjük az üdvtörténet fontosabb ószövetségi eseményeit, újra elimádkozzuk a nagyböjtben mellőzött dicsőséget, és ezzel elkezdjük a húsvéti vigília szentmiséjét. Ennek csúcspontja a vízszentelés és a hittanulók megkeresztelkedése. A vízszentelésben felidézzük, hogy Jézus is megkeresztelkedett, majd halála és feltámadása emlékezetére a pap háromszor alámeríti a húsvéti gyertyát a frissen szentelt vízbe.
A keresztség szertartása után a szentmise a szokott módon folytatódik. Húsvét öröme azonban nem maradhat a templom falain belül, így a szertartás végén körmenetet tartunk, jelezve, hogy küldetésünk a feltámadás hitét elvinni a világba. A húsvéti ételszentelés pedig arra emlékeztet bennünket, hogy otthonainkban is jelen kell, hogy legyen a feltámadt Krisztus öröme.
Húsvét napján templomainkban minden fehérbe öltözik, jelezve, hogy legyőzetett a bűn, és túláradt a kegyelem. Ebben az időszakban a feltámadt Jézussal való találkozásról elmélkedünk. Az időszak 50 napig tart, ebből az első nyolc napon szekvenciát éneklünk. A nyolcadik nap az isteni irgalmasság vasárnapja. A negyvenedik napon Jézus mennybemenetelét ünnepeljük. Ez az időszak pünkösd ünnepével ér véget az ötvenedik napon.