Főoldal

Bartos Mihály:
Promontor (Budafok) népszokásai

A helytörténeti kutatások eddigi eredményeit felhasználva, a polgári év rendje szerint, idézzük fel a településalkotó, templomépítő sváb őseink - mára többségében már feledésbe merült - főbb népszokásait, melyek egykoron alapjaiban határozták meg hitüket, gondolatvilágukat, és ezen keresztül mindennapjaikat, cselekedeteiket, erkölcsüket is.

© Nota bene! Jelen írás a Szerző tulajdonát képező, kiadásra előkészített könyvének alapján készült, egészének, részeinek vagy tartalmának bármilyen felhasználása csak a Szerző, vagy a könyvet kiadó Savoyai Jenő Asztaltársaság előzetes, írásbeli hozzájárulásával és a forrás pontos megjelölésével lehetséges. Hozzájárulás kérhető: bartosmj gmail.hu vagy 1775 Bp. Pf. 56. postai címen.

Január - Február Húsvéti ünnepkör Március - Április
Május - Junius Július - November Ádvent - Karácsony

Március 17. Szent Gertrúd napja

A kertészek, kerti munkát végzők patrónájának ünnepe.

A házikertekben ezen a napon látnak a kerti munkákhoz. Régen Promontoron úgy tartották, ezen a napon legjobb káposztát ültetni: "Täa t Käatraut nit traut, krikt kh Kraut." (Aki a Gertrúdnak nem hisz, nem kap káposztát.)

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Az örömhír, az Angyali Üdvözlet ünnepe, e napon Jézus csodálatos fogantatását, az egyetlen és semmihez nem hasonlítható megtestesülést ünnepeljük.

"Zu Maria Verkündigung, kommen die Schwalben wiederum." (Mária kinyilatkoztatására, itt vannak újra a fecskék.) A promontori gazda kitárta ezen a napon az istálló ajtaját, mintegy meghívva a fecskéket, az Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, megvédvén azt a tűz ellen. Promontoron soha nem bántották a fecskefészkeket, úgy tartották, azt a házat, ahol lerombolják a fészküket, bizonyára tűzvész pusztítja el és ott a tehenek majd véres tejet adnak.

A visszaérkező fecske intő jel a gazda számára, hogy haladéktalanul a tavaszi munkákhoz lásson. Mondogatták is: "Jäizt san ti Schwolm khum, is aa ti Oawait khum." (Megjöttek most a fecskék, megjött a munka is.)

János-evangélium prológja

Promontoron Szent György napjától (április 24.) egészen Szent Mihály napjáig (szeptember 29.) a hívek fogadalomból a János-evangélium "Im Anfange war das Wort, war bei Gott, und Gott war das Wort..." (Kezdetben vala az Ige, az vala Istennél, és Isten vala az Ige...) bevezető sorait német nyelven hangosan imádkozták.

A sekrestyés a nagyharanggal jelt adott és a vincellérek a szőlőkben is levetett kalappal hangosan elmondták. Az 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben már igen régi fogadalmi szokásként említik, de eredetét már akkor sem tudták megmondani még a legöregebb promontoriak sem. Ezt a János-evangéliumi kezdetet még az 1930-as években is németül mondták a vasárnap reggeli miséken. Az emberek kívülről tudták és amikor a pap latinul elkezdte olvasni, a hívek a templomban németül folytatták tovább.

Április 25. Szent Márk napja

Búzaszentelő körmenet napja, melyet II. Pelaginus pápa tartott először 589-ben Rómában, a Tiberis kiáradása után pusztító mirigyhalál elhárítására, majd utóbb elrendelte, hogy ezt a könyörgő körmenetet állandóan Szent Márk napján tartsák.

Szent Márk napján szentelték a búzát. A megszentelt búzából néhány szálat az imakönyvbe téve hazavittek, hogy a tehénnek vagy az aprójószágnak adják.

A promontoriak régen úgy tartották, hogy Szent Márk után már szabad mezítláb járni, a megszentelt föld nem árthat, hűléstől nem kell tartani.