Hogyan mondjam el neked? – Szeretetnyelvek a házasságban és a színpadon

„…Isten engem úgy segéljen, Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária, és Istennek minden szentjei, hogy téged, (…), szeretlek, és szeretetből vettelek feleségül/szeretetből mentem hozzád feleségül, Isten rendelése szerint…”. A katolikus esküvői szertartás talán legfelemelőbb pillanata, amikor, ősi magyar szokás szerint, a vőlegény és a menyasszony esküvel is megerősíti Isten és az emberek színe előtt, hogy kapcsolatuk alapja a szeretet, és további közös életüket is erre az alapra kívánják építeni. Aztán, ahogy az lenni szokott, véget ér az esküvő, a lagzi, a nászút, jönnek a dolgos, olykor szürke és nehéz hétköznapok, az újabb feladatok és próbatételek… Éppen ez a léthelyzet a kiindulópontja a Szeretetnyelv című darabnak, amelyben a néző a Kéri Kitty és Oberfrank Pál színművészek által megformált házaspár életét követheti nyomon. Az előadás ötletadója és gondozója az idén 10 éves fennállását ünneplő Ars Sacra Alapítvány, szövegét pedig Miklya Luzsányi Mónika író, pedagógus, ötgyermekes édesanya állította össze klasszikus és kortárs szerzők műveiből, s foglalta keretbe saját írásaival. A különleges pódiumműsor 2009 óta látható az ország különböző pontjain, szeptember 29-én, szombat délután pedig a Szent István téren tekinthették meg a lelki feltöltődésre vágyó érdeklődők.

Az előadásnak már a kezdete is rendhagyó volt, hiszen a szereplők a tér különböző pontjain helyezkedtek el, csak fokozatosan közeledtek egymáshoz, miközben Ronald David Laing skót pszichiáter szeretetpárosának játékos kérdés-feleleteivel (pl.„Nő: És a szemhéjam tetszik? Férfi: Igen, igen, tetszik. Nő: Ez minden? Férfi: A szemhéjad gyönyörű (…) Nő: Szeretsz hozzám érni? Férfi: Igen, szeretek hozzád érni. Nő: Tényleg szeretsz? Férfi: Tényleg szeretlek…”) a nézőket is fokozatosan vezették egyre beljebb a darab világába. A József Attila, Reményik Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Határ Győző, Szabó Lőrinc, a kortárs Mezey Katalin, Lackfi János, Szabó T. Anna, valamint számos más kiváló magyar és külföldi szerző verseiből, továbbá az azokat saját, irodalmi szöveggé formált élményeivel, tapasztalataival kiegészítő és szerves egységgé alakító Miklya Luzsányi Mónika írásaiból kibontakozó házasság-természetrajz egyre inkább tükörré kezdett válni. Tükörré, hiszen olyan, sokak számára ismerős élethelyzeteket tárt a közönség elé, mint például a gyerekszületés és az azzal járó testi-lelki, párkapcsolati változások, a feladatokkal agyonterhelt családapák és családanyák nehéz reggelei, a kutya lábára akarva-akaratlanul rácsapott ajtó, és mindenekelőtt a férj-feleség egymáshoz vezető útjainak le-és elzáródása, az elbeszélés egymás mellett, a szeretetnyelv-tudás hiánya. A szeretetnyelv fogalmának megalkotója, az amerikai baptista lelkész, író, párkapcsolati szakértő Gary Chapman szerint az elismerő szavak, a minőségi idő, a testi érintés, az ajándékozás és a szívességek az az öt „nyelv”, amelyeken keresztül megtalálhatjuk a másikhoz vezető utat, amellyel kielégíthetjük az ő igényeit. Ez azonban csak akkor működik, ha felismerjük, milyen nyelvet, nyelveket kell használnunk társunkkal kapcsolatban- és talán ez a legnehezebb: túllépni saját önzésünkön, elvárásainkon, szemrehányásainkon, hogy miért nem elégedett, hiszen azért dolgozom annyit, hogy ő megvehesse az újabb sminkkészletet, hogy miért nem dicsér, hiszen annyit dolgozom az ő kényelméért, vasalom az ingét, főzök rá…Ha megkapjuk Istentől azt a kegyelmet, hogy megtanulunk a házastársunk nyelvén, akkor fel tudjuk tölteni az ő „szeretettankját”, és ily módon nagyobb az esély arra, hogy ő is hasonlóan cselekszik velünk. Így aztán boldogan élünk, amíg…egymás kezét fogva el nem érünk közös utunk végére, s belátjuk, hogy „A szeretet soha el nem múlik. Nem veszti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság. (…) A szeretet nélküli élet: értelmetlen” (Fabiny Tamás: A szeretet himnuszának mai tolmácsolása).