18 jan
2019

Gondolatok évkezdetre

Évről évre kitöltök egy évrendező füzetet (a yearcompass.com oldalról letölthető). Ez segít
abban, hogy számot vessek az elmúlt év történéseivel, és előre tekintsek a következőre. Újévkor
nem fogadkozni kell, hanem elrendezni. Átgondolni, hogy mi történt, és mire lehet számítani a
következő évben. Az évrendezés nemcsak az egyének számára fontos, hanem a közösség
számára is. De mi történt közösségünkben a 2018-as esztendőben, és mire számíthatunk a 2019-
ben?
Egyházmegyénk életének, sőt, mondhatni a magyar katolicizmus 21. századi történéseinek
egyik legjelentősebb eseménye áll előttünk a 2020-ban megrendezendő Eukarisztikus
Világkongresszus formájában. Ez alkalom lesz hitünk és közösségi életünk megerősítésére, de
mindez csak akkor működik jól, ha készülünk rá. Hiszen nemcsak résztvevőként kell majd
helytállnunk, hanem komoly feladataink is lesznek a kongresszus lebonyolításában. Csak hogy a
nagyságrendet érzékeltessem: tízszer annyi vendéget várnak a szervezők, mint amennyi
Budapest összes szállodájának kapacitása. Egy ilyen nagyságrendű szervezéshez rengeteg
erőforrásra van szükség. De mit profitálhat ebből a plébánia? Hogyan készülhetünk fel? Az
eukarisztia nemcsak az oltáriszentséget jelenti, hanem a közösséget is, amely hálát ad Istennek.
Éppen ezért nem csak egyéni hitéletünket kell megújítanunk, hanem a közösségi életet is. Ennek
jegyében a tavalyi év folyamán megerősítettük a szentségimádásainkat (bár ebben még van hová
fejlődnünk, akár a környező plébániákhoz képest is), és valamint két új plébániai csoport is
alakult. Katolikusnak lenni ugyanis nem csak annyit jelent, hogy eljárunk vasárnaponként
misére, hanem ez lecsapódik a közösséghez tartozás számos módjában. A jövő kereszténysége
sokban fog hasonlítani az első keresztények vallásosságához: „Állhatatosan kitartottak az
apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban.” (ApCsel 2,42)
Amiként az első keresztények is kisközösségekben gyűltek össze, a jelenkor keresztényei is
kisközösségekben, csoportokban erősítik meg hitüket. Éppen ezért az idei esztendőnek is a
legfontosabb célja kisközösségek alapítása, valamint a meglévőek megerősítése.
A plébánia azonban nem csak a hívek közösségét jelenti, hanem egy intézményt is, amit
működtetni kell. A tavalyi évben elkészült a Péter-Pál kápolna festése, a Szent Lipót templom

tornyának vakolat felújítása, a templombelső lábazati festése. A plébániaépületben is jelentős
fejlesztések történtek, valamint egy garázzsal bővült az épület. A 2019-es évben is számos
beruházás fog megvalósulni. A Péter-Pál kápolnában szükség van villámhárító kiépítésére,
valamint a padok szúmentesítésére. A Szent Lipót templomban a sekrestye vízvételi
lehetőségének megújítása várat magára, valamint a templom szőnyegezését kell megújítani,
egységesíteni. A plébánián pályázati pénzekből folytatódik a pincében lévő közösségi
helyiségeink kialakítása, valamint a plébánia tetőterének hasznosítási tervei készülnek el.
Ugyancsak pályázati pénzekből tervezzük a Plébánia utcai támfal felújítását, újraépítését. A
leglátványosabb beruházásunk az óvodaépület kialakítása lesz, amelyre az egyházmegyénél
megvan már a szükséges forrás.
Kérem a Kedves Testvérek imáit közösségünkért! Az imaháttér a legfontosabb. Ezek után jön
közvetlenül a közösségbe való intenzívebb bekapcsolódás, amelyre szintén bíztatok mindenkit.
Ha pedig nem talál megfelelő kisközösséget plébániánkon, akkor bíztatom, hogy alapítóként
vegyen részt egy új közösség indításában!
Hálásan köszönök minden imádságot, minden segítséget.
Imádságos szeretettel: Zoli atya