14 jún
2019

Árpád-házi Boldog Jolánta

Jolánta királyi családba született szentek közé. Apja IV. Béla, anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Nővére Szent Kinga, húgai Boldog Konstancia és Szent Margit, nagynénjei  Szent Erzsébet és Prágai Szent Ágnes, unokatestvérei Boldog Gertrúd és Boldog  Salome. Ötéves korában került Lengyelországba, ahol Kinga vette pártfogásába, és a szent életű nővérben Jolánta megtalálta példaképét, a keresztény nő eszményképét. 1256-ban  a „Jámbor” melléknévvel illetett Boleszláv herceg felesége lett. Huszonhárom évig éltek példás keresztény házasságban. Három leányuk, Hedvig, Anna és Erzsébet nevelése mellett Jolánta kitűnt imádságos életéve,l vezekléseivel és jó cselekedeteivel. A kórházakban ápolta a betegeket és gondja volt az árvákra, szegényekre is. 1279-ben férje elesett egy csatában. A magára maradt asszony szétosztotta vagyonát, és mivel nővére Kinga is özvegy lett, mindketten beléptek a klarisszák rendjébe. Tizenkét évet az ószandeci kolostorban töltöttek, majd Kinga halála után Jolánta a gnieznói kolostorba ment, amelynek később apátnője lett. Itt többször megjelent neki a megfeszített Krisztus, és kinyilatkoztatásokban részesítette. 1298. június 11-én halt meg. A kolostor kápolnájában temették el, és sírja mind a mai napig  zarándokhely. XII. Leó pápa 1827. szeptember 22-én avatta boldoggá, ünnepnapja június 15-én van. Sajnálatos és szomorú, hogy ahogy Kingát, úgy Jolántát se nagyon ismerik Magyarországon, Lengyelországban viszont mindketten nagy tiszteletnek örvendhetnek.

Fellegi Béla